Lothario a pixie-n már megint előadta, hogy szerinte mi a jó az SM-ben. Sajnos olyan képtelenségeket is belekevert, miszerint a vér íze és az égő szőr szaga jó lenne. Az utóbbi egyértelműen rossz, de értem, hogy Lothario-nak bizonyos speciális helyzetekben tetszik, én ugyanígy vagyok a szarszaggal. Ráadásul a szarszagban még változatosság is van, még ugyanannak az embernek is lehet máskor kissé más szagú. A vér ízével az a helyzet, hogy pl. az eszkimók nagyon szeretik, hiszen csak a fókavérből juthattak régen azokhoz a létfontos anyagokhoz, amiket mi a zöldségekből veszünk magunkhoz, ma már persze ők is ugyanúgy megvehetik a zöldséget a boltban. A véres hurkát mi is szeretjük, de annak már teljesen más íze van, mint a nyers vérnek. Én, amikor vérzik az ínyem, annak az ízét kellemetlennek találom. Az égő bőr és izom szaga viszont mindenkinek kibírhatatlan. Teljesen más, amikor csak megsütjük valamilyen állat húsát, hogy megegyük, ennek jó szaga van, különösen ha megfelelően fűszerezik.
Mint már többször foglalkoztam vele, az csak az egyik, és nem is a legszokásosabb válfaja az SM-nek, amit Lothario propagál és gyakorol. A többségi hozzáállás viszont az, hogy bármilyen SM-től elzárkóznak, mármint hogy ők műveljék, viszont egy jelentős részük szívesen megnézi pornón. A klasszikus DS-mentes SM-ben a kínzók nem szadisták, a kínzottak viszont mazo-k, a kínzók pedig vagy szerelemből, vagy valamilyen ellenszolgáltatásért tesznek a kedvükre. Ez az ellenszolgáltatás akár az is lehet, hogy az előbb még kínzott alany fogja kínozni az előbbi kínzót, ugyanis nem ritka, hogy egy mazo ember nem szadista, nem élvezi, hogy a másiknak fáj, csak azt, ha neki, de még ez a fájdalom is csak bizonyos speciális módokon kell. A klasszikus M/s-en -- más néven abszolút DS vagy TPE -- belül viszont ha a gazda szadista, akkor az ilyen gazdák nagyobb része éppen azt szereti, ha a rabszolgái egyáltalán nem mazo-k. A rabszolgák között viszont van, aki vezekelni akar, van, aki odaadásból hagyja, hogy rosszul bánjanak vele, és van, akinek a sport-érték a lényeg, akár cirkuszi színvonalra is törekedhetnek, különösen a modellek (ez a szakkifejezés a pornószínészekre). Ezek keveredhetnek is valakinél. Én vezekelni nem akarok, a másik kettő nálam is megvan, és még exhibicionista is vagyok, de ugyanakkor soha sem voltam és nem is leszek modell. De nem voltam és nem leszek pornó-rendező sem. Producer pláne nem, hiszen ezeknek az a dolga, hogy befektetőket hajtsanak fel, vagy esetleg maguk finanszírozzák a forgatást. Az is fontos elágazás, hogy egy adott illető, aki egy játékban a rabszolga szerepét játssza, gerjed-e vagy sem eközben. De top-ok, D-k és gazdák között is van, aki nem gerjed. Profi dominák esetében éppen hogy ez a szokásos, amikor egy fizető vendéggel foglalkoznak, viszont ha valamelyik szerelmükkel vannak, akkor természetesen gerjednek.
Lothario nem szereti, ha valaki csak eljátssza a rabszolga ill. a rabtartó szerepét, nem pedig ténylegesen az. Itt az a kisebb baj, hogy a tényleges rabszolgatartás illegális, mert a szokásjog megengedi. Azt kéne Lothario-nak megértenie, hogy még az M/s is szerepjáték, és ez nagyon jól is van így. Amit Lothario és sokan mások is valójában nem szeretnek, az az, amit úgy szoktak mondani, hogy az illető megjátssza magát, de egyes puristák még azt is rossznak tartják, amikor valakire "ránő a maszk", vagyis nem tud kilépni egy szerepből, pedig szeretne. Nekem az okoz nehézséget, hogy Gabikámra Istennőként tekintsek akkor, amikor éppen avval szembesülök, hogy valamiben ügyetlenebb nálam, vagy a magas matematikához sokkal kevésbé ért, aminek én a Bolyai Jánoshoz mérhető zsenije vagyok. De mivel a gerjedésemnek jót tesz az "Istennőzés", mégis alkalmazom. Még jobbat tenne a gerjedésemnek a hatalom mámora, de nem azon az áron, ahogyan gonosz emberek, pl. brutális stricik hatalmaskodnak a karmaik közé kerültek fölött.
