Most olvastam Karikó Katalin könyvét az életéről. Noha állítása szerint még most sem tud eléggé angolul, mégis angolul írta, amit Fenyvesi Anna fordított magyarra. Olyan jól sikerült mégis, hogy azt kell, hogy mondjuk, hogy írói vénája is van.
Karikó Katalin családi háttere lényegében az ellentéte a nagypolgári származású Neumann Jánosnak, de ráadásul ő még az USA-ban sem tudott nem hogy magas, de még a szakmájában normálisnak számító jövedelemhez sem jutni soha. Akkor jött csak anyagilag egyenesbe, amikor '13-ban eljött Mainz-ba, és az általa és Drew Weissman által, közös munkával kifejlesztett ún. módosított mRNS-re épülő vakcinagyártásra egy török orvos-házaspár által alapított BioNTech nevű vállalat alelnöke lett. Egy másik hasonló vállalatnak meg az volt a neve, hogy modeRNA, az RNA az RNS angolul (acid = sav). Noha Karikó Katalin csak kevesebb, mint 4 és fél évvel idősebb nálam (1955 jan. 17-én született, alig fiatalabb, mint David Vogan), még az általános iskolájukban Kisújszálláson sem volt vízvezeték. A 10 éves korában épített új házukban azonban már volt. Közben meg a Nagykunságban vannak csonka-Magyarország, de talán az egész középkori Magyarország legjobb földjei, így elképesztő, hogy mind Horthy, mind Rákosi alatt ekkora volt ott a szegénység. Karikó Katalin apja, János hentes volt, de az építkezéshez is jól értett. A Rákosi korszakban feketevágásokat végzett éjjel, de nem bukott le. 1956-ban vezető szerepet játszott a kisújszállási nemzetőrségben, de harcokban nem vettek részt. Ezután fölfüggesztett börtönre ítélték, kidobták a TSZ-ből, és csak alkalmi munkákat talált, de mégis normálisan föl tudták nevelni a két lányukat, a Zsókának becézett Zsuzsanna volt az idősebb, Kati a fiatalabb. Karikó János anyjának a férje egy Balogh nevű, az I. világháborúban elesett ember volt, ennek hírét véve szegődött el a nő Karikóékhoz, akiknek a fia teherbe ejtette, de nem vette el. 12 éves koráig Balogh Jánosnak hívták, azután lett Karikó. Kati anyai nagymamája még nagyobb traumát élt át. Az ő apjának, Oros Jánosnak hamisan keltették halálhírét, miközben a fronton volt, de ettől az anyja összeomlott, és fegyverrel öngyilkos lett, 5 gyereket hagyott árván. Évek múlva Oros János visszatért, és magához vette a gyerekeit.
Karikó János 1984 nyarán éppen elkészítette a kolbászokat a felesége nyugdíjba vonulása alkalmából rendezett ünnepségre, amikor hirtelen összeesett és szívrohamban meghalt. Kati anyja viszont csak '18-ban halt meg, 89 éves korában. Katinak gyerekként és felnőttként is sok betegsége volt, de eddig még mindig fölépült ezekből. Talán a legrosszabb az volt, amikor huszonévesen tévesen tbc-snek diagnosztizálták, és így persze a kezelés nem segített. Nagyon magas volt, elmondása szerint talán ezért nem hívta senki randira 22 éves koráig, ekkor viszont egy bulin megismerkedett az 5 év és 2 hónappal fiatalabb Francia Bélával. Noha vele beszélgetve nagyon jól érezte magát, úgy búcsúzott el tőle, hogy azt mondta neki, hogy soha többé nem találkoznak. A fiú még nála is jóval magasabb volt, és levakarhatatlannak bizonyult. Kati anyja azt mondta, amikor megismerte, hogy nem illenek össze, de az élet erre rácáfolt. Béla egy igazi ezermester, később még bizonyos műszereket is megjavított Kati egyik laboratóriumában az USA-ban. Egyetlen gyerekük lett, az 1982 nov. 7-ről 8-ra virradó éjjel közepén született Zsuzsa. Kati még büszke volt arra is, hogy ünnepen szült. Mivel nem sikerült kifejleszteni azt a gyógyszert, amiért a Reanal gyár finanszírozta a laborjukat, Kati szegedi állása 1985 nyarán megszűnt. Már ekkor is az mRNS-sel (messenger RNA) foglalkozott, és írt több európai, ezt kutató tudományos központba, hogy fölvennék-e. Azt válaszolták, hogy ha tud valamilyen ösztöndíjat szerezni, amiből fizetik, akkor nagyon szívesen. Nem tudott, így az USA-ba ment, Philadelphiába. Itt egy rosszul fizetett állása lett az egyetemen, egy elég rossz főnökkel.
Katit a betegségei miatt az anyja hibáztatta. Úgy gondolta, hogy ha melegebben felöltözik, vagy mást eszik, akkor nem lenne beteg. Viszont az unokáját, Zsuzsát már körülrajongta, igaz, hogy Zsuzsa az általános iskolából egy napot sem mulasztott betegség miatt. Zsuzsa 5 éves korától nyaranta egyedül repült el Philadelphiából Budapestre, majd vonattal Kisújszállásra a nagymamához, mert így olcsóbb volt, mint ha otthon napközibe adták volna. Általában is Zsuzsának nagyon önállónak kellett lennie, mivel Kati rengeteg időt töltött a laborban, és az apukájának, Bélának is volt valamilyen állása. Még Magyarországon már alig több, mint 3 hónaposan bölcsibe adták. Zsuzsa felnőttként 188 cm magas, és mind a '08-as pekingi, mind a '12-es londoni olimpián aranyérmet szerzett a 8-as evezős csapat tagjaként. Azóta edzőként és modellként is dolgozott, és szerzett még egy diplomát. Csak 37 évesen ismerkedett meg a későbbi férjével, és a könyv írásakor (nem tudom, hogy '23 melyik hónapjában) a 2. gyerekével volt terhes.
Neumann Jánostól és tőlem is élesen eltérően, Kati nem volt csodagyerek, sőt az általános iskola első két osztályában még több osztálytársáról is azt gondolta, hogy jóval okosabb, mint ő. Erre azonban úgy reagált, hogy fokozta a szorgalmát, és ezután mindig kitűnő tanuló volt. Nagy hatással volt rá Selye János (1907 jan - 82 okt.) könyve a stresszről. Ezt a fogalmat Selye találta föl, és megkülönböztette a jó és a rossz stresszt, továbbá avval kecsegtetett, hogy a rossz stresszt önállóan jóvá tudjuk alakítani magunknak. Arra az őskor óta jól ismert elvre, hogy azokra a dolgokra kell összpontosítani, amiken tudunk változtatni, és nem azokon lamentálni, amiken nem, nagyon helyesen mutatott rá, de már azok az ironikus megfogalmazások, hogy nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség, meg mindent lehet, csak akarni kell, teljesen tévesek. Jópofa az a szellemesség is, hogy mindenki azt csinál, amit akar, de azt nem befolyásolhatja, hogy mit akarjon. A tudattalanunknak nincs ekkora túlhatalma a tudatos énünk fölött, továbbá nem csak a saját céljai és részcéljai kijelölésébe tud ki-ki beavatkozni, hanem igenis rá tud beszélni másokat is arra, hogy szerinte mi lenne a dolguk. Az ebben különösen sikeres embereket nevezzük prófétáknak, és az ilyen siker csúcsát Mohamed tartja, ami elég baj, hiszen a muszlim vallás bármelyik változata talán még rosszabb, mint a többi fantazmagóriákra épülő vallás. Mindenesetre Kati a maga számára többek között azt vezette le Selye könyvéből, hogy bizonyos esetekben nem bosszút állni kell a minket tönkretenni próbáló emberen, hanem hálásnak lenni neki. Konkrétan a Katit 1985-ben fölvevő Suhadolnik professzor (1925-2016) nem akarta őt elengedni, amikor 3 év múlva jobb ajánlatot kapott, és megpróbálta kitoloncoltatni az USA-ból. Jóval később aztán Kati egy előadásában, amin ott ült Suhadolnik is, megköszönte neki, amit érte tett, és elhallgatta, amit ellene, mire Suhadolnik elérzékenyült, és talán el is felejtette, hogy valaha is ártani akart Katinak.
Mi is az a módosított mRNS? Ez a természetben igen gyakori, és abban különbözik a "normál"-tól, hogy az uracil nevű bázis helyett bizonyos, attól csak kis mértékben eltérő bázisok jelentik az U betűt a kódban. A jelentőségét az adja, hogy ezek nem nagyon okoznak gyulladást, míg a mesterségesen előállított "normál" mRNS bizonyos esetekben halálos citokinvihart idézett elő. A módosított mRNS elvileg sokféle betegség elleni vakcinák kifejlesztésére lehet alkalmas, és más, nem vakcinás orvosi alkalmazása is elképzelhető, de egyelőre úgy tudom, hogy csak a covid-vakcinák egy részénél használták föl. Mindenesetre az oltásellenesek kivételével mindenki nagyon hálás az immár Nobel-díjjal is elismert Karikó Katalinnak és Drew Weissman-nek.
Kati mindig sokat szenvedett attól, hogy az USA-ban (is) az idézettséggel és az állami támogatásnak vagy magánbefektetők pénzének a megszerzési képességével mérik azt, hogy mennyire jól dolgozik egy kutató. Ugyanakkor azt tapasztalta, hogy a gyógyszeriparban nem engedhetik meg maguknak azt, amit az egyetemi szférában igen, hogy veszni hagynak egy jó ötletet. Én viszont azt mondom, hogy a gazdasági élet bármely területén is véletleneken múlhat bizonyos esetekben, hogy mit támogatnak a befektetők, és mit nem.
Kati rendkívül sok szakirodalmat, köztük kevésbé frisseket is elolvas mindmáig. Én biztos vagyok benne, hogy ezek túlnyomó része szemét, de neki elmondása szerint bevált ezt csinálni.
