Az első városiasodott civilizáció, ami fölütötte itt a fejét, a római volt. A Római Birodalom határa egy darabig a Duna volt, de aztán Trajanusnak sikerült behatolnia a későbbi Havasalföld Ny-i részébe és a későbbi Erdélybe. Azonban ezeket a részeket veszítették el először a népvándorlás során, majd 410 körül Pannóniát is. A hun birodalom még törzsi társadalomra épült, Attila szálláshelye a későbbi Szeged közelében volt. Voltak itt gepidák, az osztrogótok, majd a langobárdok is Itáliába távoztak, belőlük meg a régebben ott éltekből lettek az olaszok. Az avarok nagyjából a Kárpát-medencét uralták, az is még csak egy törzsi társadalom volt. A bizánciak egy rövid időre visszahódították Itáliát és azt a részt, ami most Szlovénia, Horvátország és Bosznia, és ami 395-től a Ny-Római Birodalomhoz tartozott annak megszűnéséig (476). A bolgárok kezdetben az Al-Duna mindkét partján voltak, Erdélyben is, de aztán teljesen a Duna jobb partjára kerültek, ezen belül a mai Szerbia is hozzájuk tartozott. A D-i és a Ny-i szlávok határa nagyjából a Dráva lett, a K-i szlávok meg behatoltak a későbbi Kárpátaljára. Nagy Károly és utódai bizonyos mértékig ellenőrzésük alá vonták az egykori Pannóniát. A mai Szlovénia egészen 1918-ig német (azon belül a 11. sz-tól osztrák) uralom alatt volt, ezután Jugoszláviához tartozott 1990-ig.
A mi honfoglalásunkkal az a terület került magyar uralom alá, amit az Alpok, a Kárpátok, a Duna és a Száva határol, meg még egy jókora Száván túli rész, ahol akkor és azóta is főleg horvátok éltek. Szomszédaink az É-olaszok, a németek (962-től mindkettő és a csehek és morvák is a Német-Római Birodalomban), a lengyelek, az oroszok, az akkor még barbárok lakta későbbi Moldva és Havasalföld, az ekkorra már délszláv bolgárok, és a többi délszlávok, amelyek közül az Árpádék által el nem foglalt területeken élők több kisebb államot hoztak létre. Ezek és Bulgária, de még Velence is elvileg Bizánchoz tartoztak, Bulgária időnként ténylegesen is. Érdekes, hogy a katolikusok és görögkeletiek határa majdnem ugyanaz volt, mint annak idején a Ny- és K-Római Birodalomé, vagyis a Drina, meg a mai Montenegro hegyei. Később a törökök nagyon belerondítottak ebbe, behozva az iszlámot a Balkánra és a Kárpát-medencébe. Szt. Lászlónak sikerült még több horvátot és valamennyi dalmátot is leigáznia és kijutni az Adriára. A 14-15. sz-ban eléggé hullámzó volt, hogy melyik délszláv területek tartoztak a magyar királyhoz. Az Anjou királyaink (Károly Róbert, Nagy Lajos, Mária) közeli rokonságban voltak a nápolyi királyokkal, ezek egyike is nő volt. A középkorban a királynőket is rex-nek nevezték latinul, a regina a királynét, tehát a király nejét jelentette. Ugyanakkor Szűz Mária egyik szokásos latin titulusa Regina Mundi. Az angol nyelvben viszont a királynő és a királyné egyaránt queen. A királynő férje (jelenleg a majdnem 100 éves Fülöp) meg prince consort. Fülöp herceg éppen akkor lesz 100 éves -- ha megéri --, amikor én 62. Luxemburgi Zsigmond személyében 1410-től a német, majd 1419-től a cseh király is ugyanaz volt, mint a magyar. A Német-Római Birodalmon belül mind Ausztria, mind Csehország külön országnak számított, a Krajnának nevezett Szlovénia viszont Ausztria része volt. Nagy Lajos királyságait nem mosta 3 tenger, mert a Balti-tenger D-i partja akkor a Német Lovagrendhez tartozott, Moldva pedig csak vazallusa volt Lajosnak. A lengyel-litván perszonálunió (majd 1569-től Lengyel Királyság) 1385 és 1654 között Európa előbb legnagyobb, majd a törökök után a második legnagyobb hatalma volt. 1654-ben vették vissza Kijevet az oroszok a lengyelektől. A mai Belarusz és Oroszország határa majdnem ugyanaz, mint ami a litván és orosz birodalmak határa volt annak idején. A mai lengyel keleti határ Belarusszal és Ukrajnával viszont közel van ahhoz, ami a 10-11. sz-ban a lengyelek és oroszok határa volt, kivéve az É-i részen. Mátyás 5 évig Bécsben tartotta udvarát, és eljutott a későbbi NDK területére is, Bautzenben volt az a dombormű, ami a leghitelesebb ábrázolása.
Napóleon sok mindent megváltoztatott a németek, a lengyelek, az olaszok, de még a dalmátok számára is. Ő szüntette meg a Velencei Köztársaságot is. A bukása után kialakított Szent Szövetségi rendszert azért nevezték így, mert minden résztvevő nagyhatalom, köztük a legyőzött Franciaország is hangsúlyozta a kereszténységét. Ugyanakkor Hollandiában, Angliában és Franciaországban már bizonyos mértékig polgárjogot nyert a lelkiismereti szabadság, érdekes módon az USA-ban ekkor még kevésbé. George Washington deista és szabadkőműves volt, de az USA dolláron máig azt olvashatjuk, hogy "in God we trust". A Habsburg Birodalom 1815-től egy nagyon idétlen fércmű lett. A legtöbb olasz területüket elvesztették 1860-ra, viszont megkaparintották Boszniát 1878-tól, majd 1908-tól még jobban beolvasztották. Lengyelország föl volt osztva a poroszok, az osztrákok és az oroszok között, a mai Ukrajna egy része, benne Lemberg (ma Lviv) a Habsburg Birodalom része volt. Éppen a bosnyákok elszakadási törekvései, azon belül Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös szarajevói meggyilkolása robbantotta ki az 1. világháborút, de ha ez nem lett volna, találtak volna más ürügyet.
7 mostani ország esik teljes egészében bele az 1914-es Osztrák-Magyar Monarchiába: Ausztria, Csehország, Szlovákia, (csonka-)Magyarország, Szlovénia, Horvátország és Bosznia. Ebből az utolsó nem EU-tag csak, és a horvátok kivételével a többiek a schengeni rendszerben is benne vannak (meg a nem EU-tag Svájc is), de még Horvátországba is utazhatnánk személyivel, ha nem lenne a covid-os korlátozás. Románia jelentős része (Erdély és a Partium), Szerbia nem kis része (a Vajdaság), valamint a mai Lengyelország és a mai Ukrajna kis része tartozott még a Monarchiához. Kárpátalja Trianonban Csehszlovákiához került, a nácik segítségével visszaszereztük, ahogyan É-Erdélyt és a Vajdaságot is, majd a 2. világháború végén az oroszok elfoglalták az egykori Habsburg Birodalom legnagyobb részét (Titoék lényegében önállóan szabadították föl Jugoszláviát). Érdekes, hogy az 1. világháború után egy olyan Lengyelországot alakítottak ki, ami a maihoz képest -- ami majdnem ugyanaz, mint ami a 10-11. sz-ban volt -- jelentősen K-re tolódott, ugyanakkor jóval kisebb, mint Báthory István lengyel királysága volt. Románia meg visszakapta a Besszarábiának nevezett K-Moldvát, de aztán a 2. világháború végén az oroszok megint elfoglalták (először 1812-ben tették ezt). Ennek a nagy része most az önálló (volt szovjet) Moldova, egy kis része viszont Ukrajnához tartozik. A gagaúzok (egy török népcsoport) még ettől a K-Moldvától is szeretnének elszakadni, sokan viszont újra csatlakozni akarnak Romániához. Az is probléma, hogy Szerbiából kivált É-Macedónia, Montenegro és a többségében albán Kosovo is.
