Ezt az egész Sok téma c. blogot részben azért kezdtem el '18 május 30-án, mert annyira rosszul esett, hogy '18-ban a Fidesz megint 2/3-ot szerzett. Sokáig úgy láttam, hogy '22-ben is győzni fognak. Elsősorban az hajtotta volna a malmukra a vizet, ha az elvándorlás miatti munkaerőhiány végre a német szint közelébe drágította volna a munkaerőt. De közbeszólt a koronavírus, most meg itt van ez a háború. Az EP választás is a Fidesz kellemetlen fölényét hozta, viszont az önkormányzati választásokon megtört a jég. Én Tarlós újraválasztására számítottam, nem így lett.
Amit a kormány az osztogatással, a koncessziókkal és az egyetemekkel csinál, az arra utal, hogy nagyon megijedtek. Most meg a járványügyi korlátozások jelentős részének a föloldásával igyekeznek a Mi hazánk-osok vitorlájából is kifogni a szelet. Még így sem zárom ki, hogy a Mi hazánk akár 15 %-ot is elérhet listán. Az, hogy az ünnepi gyűlésükön olyan kevesen voltak, azért is lehet, mert a híveik nem merik nyíltan fölvállalni magukat. A békemenetesek között viszont lehettek olyanok is, akik csak úgy tesznek, mintha a Fidesznek szurkolnának. MZP-nek megvan az a képessége, hogy tartani tudja bennünk a lelket. Az, hogy most a gazdasági kilátások borzalmasak, ténykérdés, és az egészségügy leromlott, utóbbi egyértelműen a kormány hibájából, de ott van mögötte az adókat nem szívesen fizető tömeg, akiknek viszont MZP is udvarol. Ettől a háborútól az egész világ szegényedik. Mind az ukránok, mind az oroszok elszántsága érthetetlen. MZP úgy gondolja, hogy a Fidesz tábora '18-hoz képest érezhetően kellett, hogy csökkenjen ilyen szar teljesítmény mellett. A kormány fönt írt intézkedései azt mutatják, hogy Orbán is nagyjából így látta, de ő föl akarja tartóztatni ezt. A legjobban azonban attól fél, hogy túlfeszítse a húrt, és kitörjön ellene a forradalom. Újévkor még úgy láttam, hogy nem elég súlyos a válság. A háborúval ez megváltozott, de mivel most más országok is bajban vannak, a magyarok egy része nem a regnáló kormányt hibáztatja a válságért. Én azt hittem, hogy pénz beszél, kutya ugat, és az, hogy a német, a francia és az USA-beli kormány is MZP-nek szurkol, elég kéne, hogy legyen a győzelméhez. Orbán taktikája az, hogy a lakájmédiájával igyekszik elzárni minél több embert az információktól, de messze nem tartunk még ott ebben, mint az oroszok és pláne a kínaiak.
Mindenkinek megvan az oka, hogy miért arra szavaz, akire, ill. miért nem szavaz. Ezek után viszont, mint látjuk, tömegesen jön ki egyeseknél homlokegyenest más, mint másoknál. Továbbra is azt állítom, hogy a választást a hülyék döntik el minden országban. Ezek az emberek lehetnek az élet más területén okosak, de a választás ügyében immunisak az észérvekre. Ha közelebbről megvizsgálnánk egy ilyen embert, talán ki lehetne deríteni, hogy miért csinálja ezt, de ennek valószínűleg szerteágazó és különböző hülyéknél eltérő okai vannak. Az ún. gazdasági szakemberek halandzsázása a "munkaalapú társadalomról" meg arról, hogy mikor mennyi helikopterpénzt lehet kiosztani, sokat hozzátesz a fejekben lévő sötétséghez.
Oda kéne visszatérni, ami az őskorban volt: pl. aki sok bogyót talált, az adott belőle másoknak, mert szerette őket. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az általam javasolt adórendszert vezetnék be világszerte. De fontos lenne a hamis hitektől megszabadulni is. Ezektől egyelőre messze vagyunk, és hanyatló tendenciákat is látunk, aminek legjobb példája ez a háború és Bidenék viselkedése abban.
