A Pilisszántó fölötti fölhagyott kőbánya fölső udvarához vezető út mellett állították föl a helyiek az ún. Csillagösvényt. Ez némileg kopjafákra emlékeztető, de azoknál sokkal nagyobb fa-alkotmányokból áll, rajtuk faragásokkal és a hátuljukon csillagképekkel. Az elsőn Nimród szerepel (az ő nevét torzította Arany János Ménrótra), mint a magyarok ősatyja. No most Nimród az Ószövetség teljesen kitalált alakjai közül való (ahogyan maga Jahve is), és azt csak Arany János hozta létre a semmiből, hogy Hunor és Magor az ő fiai lettek volna. No most ez a Szőnyi József nevű helyi fantaszta kitalálta -- vagyis az ujjából szopta -- azt, hogy Nimród a suméreknek is ősatyja volt, ő alapította Ur városát. Továbbá szerinte a közelben található Ziribár-hegy neve is sumér eredetű, és a téli napfordulóval van kapcsolatban. Erről megint eszembe jutott Dolák-Saly Róbert híres vicce, amivel egy eredeti sumér rajz alá azt írta, hogy itt a sumérek azért imádkoznak, hogy mi majd tőlük származzunk.
Valójában Uruk, Ur és Eridu neve is egyszerűen várost jelent a sumér különféle nyelvjárásaiban, és semmi közük a kitalált Nimródhoz. Viszont maga a sumér mitológia még pofátlanabb hazugságokból áll, mint a görög vagy a zsidó. Gilgames föltehetően a legrégebbi sumér történeti személy, akinek ismerjük a nevét, bár a Gilgames-eposz tartalmából lényegében semmi nem igaz. Mégis azt gondolom, hogy Gilgames Uruk egy lagalja volt (a lagalt királynak, az enszit főpapnak szokták fordítani, de az enszi az első hivatalnok is volt). Egyiptom első fáraói, így különösen a legelső, az ún. Skorpió Király mintegy 2-300 évvel korábbiak.
Hunor és Magor éppen olyan kitalált személyek, mint Ménrót. Szőnyi József azt is állítja, hogy őket a csodaszarvas Pannóniába vezette. Evvel szemben Aranynál a Mejóti kis tengerhez, ami talán az Azovi-tenger akarna lenni. A lényeg végül is az, hogy a magyaroknak a szkítákhoz és a hunokhoz is csak annyi a közük, hogy ezek is lovas nomád életmódot folytattak, ahogyan az ősmagyarok, miután elhagyták az ugor őshazát. Ezért hasonlóak a díszítéseik. A kengyel elődjét, a lábujj-hurkot Indiában találták föl, ahol a melegben mezítláb lovagoltak. Hidegebb égövön aztán kialakult a kengyel, és Attila hunjai és germánjai ennek segítségével kerekedtek a rómaiak fölébe. A 8. sz-ban már Európa-szerte használták a kengyelt. A nyereg története bonyolultabb, ezt most nem részletezem. László Gyula elképzelésével ellentétben a székelyek ősei is Árpáddal jöttek ide, nem pedig előbb, és persze az avarok sem magyarok voltak.
A fönti Csillagösvényen a 2. fa Attilát abrázolja, majd 3-ikként jön az első valóban magyar, Árpád. Emese is teljesen kitalált alak. Hogy Árpád apját Álmosnak hívták-e, az nem biztos, de Anonymus ezt állítja. Árpádnak 4 fiát ismerjük név szerint, és egy továbbiról azt tudjuk, hogy az ő fia volt Tasi, akit ma Tasként emlegetünk. Ez persze nem ugyanaz, mint a honfoglaló Tas vezér, a Jenő törzs törzsfője Anonymus szerint. A 4 -- név szerint ismert -- Liüntika (Levente) = Tarkacsu (Tarhos), Jeleg (Üllő), Jutocsa (Jutas) és Zaltasz vagy Zulta (Solt, Zsolt, Zoltán). Utóbbi lett a kündü, vagyis a főpap Kurszán után. Fali vagy Falicsi (Fajsz) Jutocsa fia volt, a merseburgi vereség (933) idején ő volt a gyula, vagyis a törzsek egyesített haderejének a vezénylő tábornoka, ezért az emlékének a megölésére ítélték, de ez nem sikerült. Tasin és Falicsin kívül Árpád további ismert fiú-unokái Teveli (Tevel), Ezeleg (Ézelő) és Taksony voltak. Állítólag Teveli dédunokája volt Koppány. Taksony két unokája, Szt. István és az általa megvakíttatott Vászoly szerepel a Csillagösvény 4. fáján, meg Vászoly fiai, I. Béla király, I. András király és Levente. Az 5-iken Szt. László, aki I. Béla fiatalabb fia volt. Ezután, mintegy kakukktojásként a 6-ikon a Pálos rendet megalapító Szt. Özséb, aki viszont szorosan kötődik a Pilishez. Végül a 7. fa Mátyás királyt ábrázolja, aki nagyon is megérdemli, hogy ilyen kiemelt módon emlékezzünk meg róla. Neki persze semmi köze nem volt az Árpád-házhoz leányágon sem, nem úgy, mint a Habsburgoknak. Mátyás apai nagyapja egy valószínűleg szerb havasalföldi bojár volt, mielőtt átjött Zsigmond magyar királyságába. Maga Zsigmond természetesen úgy lett magyar király, hogy elvette Nagy Lajos lányát, Lajos apja, Caroberto meg úgy, hogy az apai nagyanyja V. István lánya volt.
A Csillagösvény egy eléggé rusztikus kápolnához vezet, amit a Szűz Máriával azonosított Boldogasszonynak emeltek. Szőnyi József szerint Boldogasszonyt (az ősmagyarok főistenét) eredetileg Bau Dug Assan-nak ejtették (talán még a sumér időkben?). Mindenesetre nekem, mint a nők iránt elfogult és a magyarságára is büszke férfiúként nagyon tetszik, hogy őseink főistene magától értetődően nő volt, és a maximális tiszteletet megadom neki, amit egy kitalált alak kaphat. Régen Boldogasszonyt párducként ábrázolták, és úgy tűnik, hogy a Turulnak nevezett sas jellegű hadistent a férjének képzelték. A turul egyúttal a totemállata is volt a Megyeri törzsnek, vagy esetleg másoknak is. Sok nemzet címerállatai a különféle sasok, az USA-é a fehérfejű réti sas. A farkast és a szarvast azért hívjuk így, mert az igazi nevét nem volt szabad kimondani, ami a farkas esetében egyesek szerint a fene volt. Ugyanígy voltak a medvével is, de annak átvették a szláv nevét. A gyermek szó pedig eredetileg csikót jelentett.
