Ez volt a címe annak a látványos filmnek, amit tegnap láttam a TV-ben. A sok tudománytalan fantasztikumhoz meg a különféle mitológiákat teljesen kiforgató idétlen mesefilmekhez képest üdítően reális volt, de sajnos ez is teljes mértékben képtelenség. Az még hagyján, hogy olyan piramist, ami a filmben épült, csak kevesebb, mint 4600 éve építettek először, és akkor sem olyan helyen, ami hideg éghajlatú magas hegység közelében volt, mint a filmben, meg hogy a lónak még a háziasítása is jóval későbbi, mint 10 E BC, hát még a lovaglás. Az ugyan igaz, hogy paleolitikus hordák és városiasodott civilizációk éltek egy időben 4-5 ezer éve, meg jóval később is, és Indiában még össze is találkoztak ezek, de nem úgy, hogy a túl merész hordatag rábukkant a városra, hanem a városiasodott árják hatoltak be a dzsungelbe, ahol ezek a szerencsétlen hordák éltek. A filmben a főszereplő hordáját (tévesen) törzsnek nevezik, mégpedig a jagalok törzsének, és mi az ő nyelvüket értjük, az van magyarul (az eredetiben nyilván angolul), mindenki más szörnyű ellenszenvesen hörög vagy sápítozik, és aláírásokból tudhatjuk, hogy mit mondtak. A jagal nyelvű "törzseket" (valójában hordákat) is, meg másokat is pusztító rablólovagokat 4 lábú démonoknak nevezik, és amíg nem látjuk meg őket, addig nem sejthetjük, hogy egy ilyen démon nem egy lény, hanem egy lóból és a rajta lovagló emberből áll. A főszereplő Melik mindössze 2 társával és egy utánuk szökött suhanccal indul el, hogy kiszabadítsa szerelmét, Evoletet és másokat is az őket elrabolt 4 lábú démonok fogságából. Már ez is olyan értelmetlen vakmerőség, ami a valóságban soha sem volt és még kevésbé lesz, de ez még semmi ahhoz képest, ami később jön. Meliket az a fantasztikus szerencse éri, hogy ki tud szabadítani egy kardfogú oroszlánt egy félelmetes karókkal telerakott vizes veremből, az pedig nem hogy nem öli meg, de később is emlékszik rá, és az a már neolitikus törzs, akiknek a falujába elkeverednek, olyan hiedelemmel bír, hogy aki "a Kardfogúval szót ért", az a Kiválasztott. Emiatt pedig több törzs is melléjük áll, hogy megrohamozzák az "Isteni hegyet" építő civilizált embereket. A piramist nevezik a filmben isteni hegynek, a város vezetőjét pedig istennek. Ezek a városiak a Vadásztól félnek, így hívják az Orion csillagképet. No most az Evoletet elrabló lovagok főnöke egyszer úgy kínozta őt (egy korbácsfélével ütötte a kézfejét), hogy véletlenül olyan hegek maradtak utána, ami kiadta az Orion alakját. Mivel Evolet ezután a városba került és az Istennek titulált enszi-szerű figurának a rabszolgája lett (a suméreknél hívták enszinek a főpapot és legfőbb hivatalnokot), az egyik pap-csillagász rémülten észlelte a kezén a Vadász jelét. Mindeközben a támadó törzsek sikeresen föllázították a rabszolgákat. A törzseknek csak lándzsáik voltak, Isten katonáinak viszont kardjuk és lovuk. De a rabszolgáknak sikerült megvadítaniuk a piramisépítkezésen dolgozó mamutokat (a mamutot a filmben manaknak nevezik, és a jagal törzs is képes ezek elejtésére). Végül Melikék győznek, és bár Evoletet lelövik nyíllal, fölépül, majd hazatérnek, eltanulva a leginkább kukoricához hasonlító magvak termesztését az egyik neolitikus törzstől, így az utódaik többé nem fognak éhezni. Fontos szereplő még a jagalok vezetője, a Vén Anyának nevezett varázslónő, aki a távolból is segíti Melikéket a varázslataival. Eszerint a jagalok egy matriarchális törzs, de ennek ellenére az elhalt őseiket apáikként emlegetik, ami meg patriarchális vonás. Melik apja is fontos szereplő, ő már régebben elhagyta a törzset, hogy azután kutasson, hogy miképpen juthatnának élelemhez, végül a városban megölték.
A film lényegében azt állítja, hogy két fantasztikus véletlen, hogy Melik beszélni tudott a Kardfogúval, és Evolet kézfején megtalálták a Vadász jelét, vezetett oda a neolitikus törzsek és a városiak babonássága miatt, hogy Melikék majdnem Sámsonhoz vagy Héraklészhez mérhető módon leküzdötték az eredetileg sokszoros túlerőt. Segített még Vén Anya varázslata is. Avval viszont sokat enyhítettek ezen, hogy az, hogy a városi rabszolgák átálltak a neolitikus törzsekhez, nem tömeglélektani lehetetlenség, annak idején Cortés pontosan így győzte le az aztékokat, az viszont nagy különbség, hogy Cortés nemhogy nem egy paleolitikus ősember volt, hanem az aztékoknál sokkal fejlettebb európai feudalizmus képviselője, ráadásul ez a feudalizmus már a reformáció lázában haladt a kapitalizmus irányába. Éppen nekik voltak lovaik, hajóik és jobb kardjaik, mint az indiánoknak. A vallásuk viszont ugyanolyan babona volt, mint az aztékoké.
A film üzenete igen lelkesítő: az elnyomottak legyőzhetik uraikat. Az is idevág, hogy Bátraké a szerencse, meg Aki mer, az nyer. Sajnos most olyan időket élünk, amiket Vörösmarty nem tudott elképzelni, hogy "annyi szív hiába onta vért", holott 1849-ben is konkrétan ez történt. Viszont annál a kornál, amiben Radnótit is megölték, a mostani egyelőre jóval enyhébb, de pl. egy szerencsétlen dél-szudáni vagy akár gázai vagy orosz áldozat és a hozzátartozói számára nincs különbség. Én is csak azért lehetek jó helyzetben, mert még nincs semmilyen várólistás betegségem. Az pedig, hogy fegyverkezésre kell költenünk, a teljes emberiséget sújtja.
Az a Kövér Antal apukája által is megfogalmazott hozzáállás, hogy "nem áll föl a faszom, minek éljek", a mai túlszexualizált világban jóval többeket, még fiatalokat is sújt. Közben meg az interneten olyan kamu hirdetéssel bombáznak bennünket, hogy az ő szerüket beszedve a 2 éve teljesen impotens, 70 éves bácsi 3-szor szeretkezett egymás után. Emellett egy olyan rajzot látunk, ahol oldalról láthatjuk a pasas hasának a belsejét, és így a gyönyörűen merevedő faszának a folytatását befelé is. A valóságban meg a témához igazán értő Czeizel Endrének csak úgy lett idős korában gyereke, hogy a fiatal felesége Czeizel tudta nélkül és akarata ellenére használta föl a lefagyasztott spermáját. Az én szempontomból az igazi baj az, hogy noha én egy megfelelően viselkedő nőt még túl hamar is teherbe tudnék ejteni, de az az idő, amíg igazán jól érzem magam szex közben, rendkívül rövid. Bizonyos kunsztokkal viszont el lehetne tölteni elég sok időt. Az különösen vicces, hogy ha hátrakötött kézzel csúszok-mászok és hempergek, az kiváló gyógytorna a reumámra.
Én azt szeretem a nagyon kis gyerekekben, hogy még nem ismerik a felnőttek rossz doxáit, és így nem is hisznek bennük. Sajnos azonban túl hamar indoktrinálják őket a rosszra egyesek. Pl. két 3 éves forma gyereket láttam sisakban biciklizni. Normális ember nem biciklizik sisakban, ehelyett soha sem esik el vele. Annak sem örülök, hogy Almáéknak kutyájuk és macskájuk is van. Nekünk sosem volt egyik sem, még akkor sem, amikor kis koromban még disznót és tyúkokat is tartottunk, és én örülök ennek.
Nyáry Krisztián szerint el kell fogadnunk korunk erkölcseit, amelyek gyökeresen eltérhetnek akár még a 60 évvel ezelőttiektől is pl. a pedofília vagy a gyerekek elkényeztetése ill. büntetése ügyében. Nem értek egyet, a netes trollok által uralt szörnyű korban élünk. De még egyszer elmondom, hogy ha mindenki, köztük így én is egyetértenénk valamiben, még akkor is lehet, hogy nincs igazunk. Viszont ez csak arra vonatkozik, hogy valami úgy történt-e, ahogyan jelentették, meg az ún. tudományos igazságokra. Abban, hogy egy cselekményt üldözni kell-e, és mennyire, vagy éppen bátorítani kéne, nekem van igazam akkor is, ha a közvéleménykutatók által fölhívott összes szarházi az ellenkezőjét mondja. Megdöbbentem azon, hogy Romániában 28 évre ítélték azt a pedofilt, aki Böjte Csaba (sz. 1959 jan.) gyermekmentő szervezetében dolgozott. Eközben csonka-Magyarországon a szándékos emberölés büntetése alapesetben 5-től 15 évig terjed, viszont képnézegetésért állítólag 17 év fegyházat is lehet kapni, sőt még nézegetni sem kell, elég, ha valamelyik adathordozódon megtalálnak elég sok ilyen képet vagy video-t. Valószínűleg rosszul értettem, és az ezekkel kereskedésért lehet ilyen nagy büntetést kapni, de ez is borzasztóan túlzó, azt pedig teljesen ellenzem, hogy a bármilyen témáról szóló filmek készítését üldözzék, még az élő szereplős esetet is csak akkor szabad üldözni, ha olyan kárt tettek az akár gyerekszínészben a forgatáson, ami nem megengedhető. Pl. az Árvácska forgatásán is meg tudták oldani, hogy Czinkóczi Zsuzsának (sz. 1967 jan.) semmi baja sem lett, pedig azt látjuk, hogy megégették a tenyerét.
Rendkívül ellenszenves volt Bárándy Péter (sz. 1949 jún.) avval kapcsolatos köntörfalazása az ATV-n, hogy kiknek kéne kegyelmet adni. Az is igaz viszont, hogy Novák Kati már visszaélésszerűen alkalmazta ezt a jogintézményt. Ez egy feudális csökevény, ami igenis arra való eredetileg, hogy az abszolutisztikusan uralkodó király, mint pl. Mátyás vagy 8. Henrik, annak kegyelmezzen meg, akinek jónak látja, bármit is követett el és bármi is a szaros közvélemény álláspontja arról. Már evvel az igazságügyminiszteri ellenjegyzéssel is kiherélték a kegyelmezést, a mostani alkotmánymódosítással meg még inkább. Én úgy fogalmaznék, hogy a kegyelmi botrányban Orbánék a saját árnyékuktól ijedtek meg. A Fidesz vesztesége szavazókban meg csak részben emiatt van, nem tudjuk, hogy milyen arányban azok az ukrán-ellenes szavazók hagyták ott a Fideszt, akik nem tudják elviselni, hogy Orbán végül nem vétózta meg az 50 Mrd euro-s támogatást. Az egyik pasas annyit hallott a kegyelmi botrányról, hogy valami probléma volt a buzikkal. Ehelyett a probléma a homofób és pedofil-üldöző tömegekkel van.
Ki kéne húzni Tényi István (sz. 1982 márc. 30) méregfogát avval, hogy kéne hozni egy olyan törvényt, hogy senki se jelenthessen föl olyan cselekményt, amiről csak a médiából szerzett tudomást. Osváth Zsolt (sz. 1991 dec.) ügyében pedig az, amivel őszerinte rágalmazták, még csak nem is szabálytalan, akkor lenne az a 30 éves férfi és a 16 éves kamasz fiú közti szex, ha ezért az idősebb pénzt adott volna a fiatalabbnak. Ha viszont a 14 év fölötti személy ad pénzt szexért egy 18 év fölöttinek, az megengedett prostitúció.
